A viszonttalalkozas orome

Mostanaban igen elmaradtam a blogom vezetesevel, amin sajnos az elkovetkezendo idoben sem lesz lehetosegem valtoztatni. Egyreszt mert a mindennapjaim olvasassal es az eloadasokra valo felkuszelessel telnek (amirol elegge uncsi lenne nap mint nap beszamolni), masreszt pedig a tobbszor egesznapos tanulasbol kifolyolag nincs idom megosztani veletek a szabadidom erdekesebb esemenyeit. Barmennyire is szeretnem ezt.

Hogy sikeruljon a blogomat megiscsak eletben tartani a nyarig – ahol egeszen biztosan tobb idom lesz ezt vezetni -, ezert ugy dontottem hogy az elkovetkezo honapokban kepes beszamolokat adok majd a velem tortentekrol. Kezdve ezt a mai nappal, ahol egy kedves volt kolleganommel valo talalkozasomrol keszitett kepet osztok meg veletek. A viszontlatas oromet (masfel eve nem lattuk egymast) egy inycsiklandozo almas sutivel es egy “csesze” kaveval unnepeltuk meg. A fenykepezesre a kave izleses talalasa ihletett meg.

 

Reklámok

Egy gondolat “A viszonttalalkozas orome” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s